weplasth

Éghajlatváltozás hatása a jövőben

Az éghajlatváltozás a világ minden térségét érinti. A sarki jégtakarók olvadása miatt emelkedik az óceánok és tengerek szintje. Egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek: míg bizonyos régiókban egyre több csapadék hull, más területeken intenzívebbé válnak a hőhullámok és az aszályok. Ha most nem lépünk fel az éghajlatváltozás ellen, ezek a jelenségek csak súlyosbodni fognak.

Az éghajlatváltozás igen komoly fenyegetést jelent, és következményei életünk számos különböző vetületét érintik. Az alábbiakban felsoroljuk az éghajlatváltozás főbb következményeit.

A változó éghajlat miatt számos európai régióban már most gyakoribbak, súlyosabbak és tartósabbak az aszályok. Az aszály szokatlan és átmeneti vízhiányt jelent, amelyet a csapadékhiány és a (magas hőmérséklet miatti) nagyobb párolgás együttesen idéz elő. Nem azonos a vízhiánnyal, amely az édesvíz túlzott fogyasztásból eredő, egész éven át tartó strukturális hiánya.

Az aszályok gyakran dominóhatást gyakorolnak például a közlekedési infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra, a vízre és a biológiai sokféleségre: csökken a folyók vízszintje és a talajvíz szintje, a fák és a termények lassabban növekednek, és gyakoribbá válnak a kártevők támadásai és az erdőtüzek.

Európában az aszály által okozott mintegy 9 milliárd eurós éves veszteség nagy része a mezőgazdaságot, az energiaágazatot és a közüzemi vízellátást sújtja. Európában egyre gyakoribbak a szélsőséges aszályok, és az általuk okozott károk is nőnek.

Ha a globális átlaghőmérséklet 3 °C-kal emelkedne, az előrejelzések szerint az aszályok kétszer olyan gyakran fordulnának elő, és az európai aszályokból eredő éves veszteségek abszolút értéke évi 40 milliárd euróra növekedne, ami a földközi-tengeri és az atlanti régióban járna a legsúlyosabb következményekkel. A gyakoribb és pusztítóbb aszályok miatt egyre hosszabbak és súlyosabbak lesznek az erdőtüzek, különösen a Földközi-tenger térségében. Az éghajlatváltozás miatt az erdőtüzek által veszélyeztetett terület nagysága is nő. Azok a régiók is kockázati területekké válhatnak, amelyek jelenleg nem azok.

Az éghajlat felmelegedésével az esőzési mintázatok megváltoznak, nő a párolgás, olvadnak a gleccserek és nő a tengerszint. Ezek a tényezők befolyásolják az édesvíz mennyiségét.

Az aszályok gyakoribbá és súlyosabbá válása és a vízhőmérséklet emelkedése várhatóan rontani fogja a vízminőséget. Ilyen körülmények között elszaporodhatnak a mérgező algák és a baktériumok, ami tovább súlyosbítja a nagyrészt emberi tevékenység okozta vízhiány problémáját.

A felhőszakadások (hirtelen szélsőséges esőzések) gyakoribbá válása nagy valószínűséggel szintén befolyásolja a rendelkezésre álló édesvíz minőségét és mennyiségét, mivel a csapadékvíz hatására a tisztítatlan szennyvíz bekerülhet a felszíni vizekbe.

Európa folyói általában hegyvidéki területeken erednek, az európai édesvíz 40%-a pedig az Alpokból származik. A hó- és gleccserdinamikában, valamint az esőzésekben bekövetkező változások azonban Európa-szerte átmeneti vízhiányhoz vezethetnek.

A folyók vízhozamának aszály miatti változásai hatással lehetnek a belvízi hajózásra és a vízenergia-termelésre is.

Az éghajlatváltozás várhatóan számos területen növeli a csapadékmennyiséget. A hosszú időn át tartó megnövekedett csapadékmennyiség elsősorban folyami áradásokat okoz, míg a rövid, intenzív felhőszakadások úgy idéznek elő áradást, hogy folyó nem lép ki medréből.

A folyók áradása gyakori természeti katasztrófa Európában. Az elmúlt három évtizedben – a viharokkal együtt – emberek millióit érintette, halálos áldozatokat követelt és súlyos gazdasági veszteségeket okozott. Az éghajlatváltozás az elkövetkező években valószínűleg növelni fogja az áradások gyakoriságát Európa-szerte.

Az előrejelzések szerint a hőmérséklet növekedése miatt egész Európában gyakoribbá és intenzívebbé válnak a heves esőzések, akárcsak a villámárvizek.

Egyes régiókban bizonyos kockázatok – például a koratavaszi árvizek – rövid távon csökkenhetnek, mivel télen kevesebb hó fog esni, de középtávon ellensúlyozhatja e hatásokat a hegyvidéki területeken a folyórendszer túlterhelésével járó villámárvizek kockázata.

Az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás az esőzések eloszlásának kiszámíthatatlansága és az intenzívebb viharok miatt Európa-szerte jelentős változásokat fog eredményezni a vízkészletekben. Ennek következtében fokozódik a vízhiány – különösen Dél- és Délkelet-Európában – és növekszik az árvizek kockázata a kontinens nagy részén. Az ebből eredő változások számos szárazföldi és tengeri régiót, valamint számos különböző természeti környezetet és fajt érintenek majd.

A vízhőmérséklet az egyik központi paraméter, amely meghatározza a vízi ökoszisztémák általános egészségét, mivel a vízi élőlények meghatározott hőmérséklet-tartományt tudnak tolerálni. Az éghajlat változásai növelik a folyók és tavak vízhőmérsékletét, elvékonyítják a jégtakarót, ezáltal hatást gyakorolva a vízminőségre és az édesvízi ökoszisztémákra.